dossziék

A 100 milliós kulturális pénz és az orosházi kampánytermek

Egy 100 milliós NKA-támogatást kapó békéssámsoni alapítvány fizette több orosházi politikai rendezvény terembérletét. A dosszié azt vizsgálja: kulturális közösségépítésről vagy Erdős Norbert kampányát segítő közpénzről van-e szó.

A 100 milliós kulturális pénz és az orosházi kampánytermek

Van egy történet, amely első ránézésre nem Orosházáról szól. Egy békéssámsoni alapítványról. Egy országos NKA-pénzosztásról. Kulturális és közösségépítő programokról. Papíron.

Csakhogy a történetnek nagyon is van orosházi szála.

A Magyar Sámsonok Alapítvány a Nemzeti Kulturális Alap hivatalos döntési listái szerint két alkalommal is 50 millió forint támogatást kapott. Az egyik támogatás célja „értékőrző kulturális, zenei és közösségépítő programsorozat” volt, a másik pedig az alapítvány kulturális programjainak megvalósítása. Ez összesen 100 millió forint közpénz.

A kérdés az, hogy ehhez képest mi történt Orosházán.

A rendelkezésre álló bérleti dokumentumok és számlák alapján az alapítvány több alkalommal is az orosházi Petőfi Művelődési Központban tartott rendezvények helyszínbérlését fizette. A Telex által megszerzett szerződések szerint ezek között volt a 2026. március 24-i rendezvény is, amelyen Szijjártó Péter és Erdős Norbert szerepelt. A lap szerint a közel 400 fős színházterem bérleti díja 260 ezer forint volt, a korábbi kisebb termek használata pedig alkalmanként 30 és 100 ezer forint közötti összegbe került.

A szerződésekben a program megnevezése „közösségépítő program” volt. A sajtóbeszámolók és szemtanúk szerint azonban ezek az események politikai jellegű, fideszes szereplőkhöz kötődő rendezvények voltak.

Kampány közpénzből?

A történet politikai szála sem mellékes. A Magyar Sámsonok Alapítvány elnöke, Annus István József Békéssámson polgármestere; a sajtó több helyen Erdős Norbert szoros politikai szövetségeseként ír róla. A 444 és a Telex is fideszes polgármesterként azonosította Annust, a Magyar Narancs pedig Erdős egyik legfontosabb helyi szövetségeseként mutatta be.

A kapcsolatot tovább erősíti, hogy sajtóbeszámolók szerint az alapítvány békéssámsoni címe megegyezik Erdős Norbert egyéni vállalkozói címével. Az alapítvány nyilvános cégadataiban a Békéssámson, Alkotmány utca 68. cím szerepel, az Index pedig arról írt, hogy ugyanez a cím jelenik meg Erdős Norbert egyéni vállalkozásánál is.

Ezért a kérdés már nem egyszerűen az, hogy ki bérelt termet Orosházán. Hanem az, hogy egy frissen létrejött, 100 millió forint NKA-támogatást kapó, Erdős Norberthez több szálon is köthető alapítvány milyen forrásból fizette azokat az orosházi rendezvényeket, amelyek politikai jellegűek voltak, és Erdős választási kampányának időszakában zajlottak.

A dokumentumok alapján erős a gyanú, hogy közpénzből finanszírozott kulturális támogatási rendszer kerülhetett kapcsolatba Erdős Norbert kampányeseményeinek költségeivel. Ezt csak az NKA-pályázati adatlapok, támogatási szerződések, elszámolások, számlák és az alapítvány bankszámlamozgásai tisztázhatják véglegesen.

NKA-botrány helyben

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Magyar Sámsonok Alapítvány orosházi szerepe nem egyszeri kapcsolatnak tűnik. Több szerződés, több időpont, azonos szolgáltató és hasonló programmegnevezések jelennek meg.

A szerződések nyelvezete kulturális, közösségi vagy előadói jellegű eseményeket ír le. A nyilvános politikai kontextus ugyanakkor ettől eltérő képet mutat. A március 24-i orosházi rendezvény esetében például a bérleti dokumentum „közösségépítő programot” jelöl, miközben a sajtóbeszámolók szerint az esemény fideszes politikusok részvételével zajlott.

Ez az eltérés önmagában indokolja a támogatási és pénzügyi háttér vizsgálatát. A közpénzből finanszírozott kulturális támogatásnál nemcsak az számít, hogy a dokumentumokon milyen elnevezés szerepel, hanem az is, hogy a ténylegesen megvalósult program megfelelt-e a támogatási célnak.

A fő kérdés az, hogy a Magyar Sámsonok Alapítvány milyen forrásból fizette az orosházi terembérléseket. Ha az NKA-támogatásból, akkor vizsgálni kell, hogy ezek a rendezvények megfeleltek-e a támogatási célban szereplő kulturális, zenei, gasztronómiai vagy közösségépítő programoknak. Ha nem az NKA-támogatásból történt a kifizetés, akkor azt kell tisztázni, hogy az alapítvány milyen más bevételből finanszírozta a rendezvényeket, ezek a bevételek honnan származtak, és elkülönítetten kezelték-e őket.

Az NKA-támogatás és az orosházi rendezvények kapcsolata

A Telex szerint az alapítvány NKA-adatlapjában az szerepelt, hogy az Orosházi és Mezőkovácsházi járás 27 településén valósítanának meg értékőrző programsorozatot, zenei, gasztronómiai és kulturális programokon keresztül. Ez a cél önmagában kulturális támogatási célként értelmezhető.

A mostani kérdés nem az, hogy Dél-Békésben szükség van-e kulturális vagy közösségi programokra. Erre nyilvánvalóan szükség van. A kérdés az, hogy a Magyar Sámsonok Alapítvány által fizetett orosházi rendezvények tényleges tartalma megfelelt-e annak a célnak, amelyre az alapítvány közpénzt kapott.

A támogatási cél és a tényleges rendezvénytartalom közötti esetleges eltérés több szempontból is releváns. Ha egy eseményt közösségépítő vagy kulturális programként dokumentálnak, de ténylegesen politikai kampányrendezvényként működik, akkor felmerülhet a céltól eltérő támogatásfelhasználás kérdése. Ha pedig a rendezvény politikai kampánytevékenységhez kapcsolódik, akkor felmerülhet a tiltott kampánytámogatás gyanúja is.

Ezért nem elegendő a bérleti szerződések puszta megléte. Vizsgálni kell a teljes pénzügyi és szakmai láncot: a támogatási szerződéseket, a pályázati adatlapokat, a szakmai beszámolókat, a számlákat, a teljesítésigazolásokat, az esetleges jelenléti íveket, a fotódokumentációt és az alapítvány bankszámlaforgalmát.

Tisztázandó kérdések

Az orosházi iratok alapján több kérdésre kell választ adni.

·         Milyen forrásból fizette a Magyar Sámsonok Alapítvány az orosházi terembérléseket?

·         Az NKA-tól kapott támogatás elkülönült-e az alapítvány más bevételeitől?

·         Ha az orosházi rendezvényeket nem NKA-forrásból finanszírozták, milyen bevételekből történt a kifizetés?

·         Voltak-e az alapítványnak olyan adományai vagy egyéb bevételei, amelyekből ezeket a rendezvényeket fizethette?

·         Ha voltak ilyen adományok, kik adták azokat, milyen időpontban, milyen összegben és milyen céllal?

·         Milyen szakmai program valósult meg az egyes orosházi bérlésekhez kapcsolódóan?

·         Készült-e teljesítésigazolás, jelenléti ív, fotódokumentáció, szakmai beszámoló vagy más elszámolási melléklet?

·         Az orosházi rendezvények szerepeltek-e az NKA felé benyújtott szakmai vagy pénzügyi elszámolásban?

·         Ha szerepeltek, milyen jogcímen és milyen tartalommal?

·         A kulturális támogatási jogcím alatt elszámoltak-e politikai kampányjellegű rendezvényhez kapcsolódó költséget?

Ezek a kérdések nem pusztán technikai jellegűek. A válaszok alapján dönthető el, hogy az orosházi bérlések szabályos kulturális programokhoz kapcsolódtak-e, vagy közpénzből finanszírozott politikai rendezvények költségei jelenhettek meg kulturális támogatási rendszerben.

Hatósági vizsgálat és büntetőfeljelentés

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján indokolt lehet az ügy hatósági vizsgálata, akár büntetőfeljelentés formájában is. A nyilvános iratok és sajtóbeszámolók alapján nem dönthető el teljes bizonyossággal, hogy az orosházi rendezvények finanszírozása milyen forrásból történt, és az elszámolás megfelelt-e az NKA-támogatás céljának.

Ezt csak az alapítvány pénzügyi dokumentumai, bankszámlaforgalma, támogatási szerződései, elszámolásai, teljesítésigazolásai és szakmai beszámolói alapján lehet tisztázni. Ezekhez az adatokhoz nyilvános forrásból nem lehet teljes körűen hozzáférni.

A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy az NKA-támogatás felhasználása megfelelt-e a támogatási célnak, az orosházi terembérlések költségeit milyen forrásból fizették, a politikai jellegű rendezvények költségei megjelentek-e kulturális támogatás elszámolásában, az alapítvány elkülönítetten kezelte-e az NKA-támogatást és az esetleges egyéb bevételeket, valamint felmerül-e tiltott kampánytámogatás, támogatási csalás, hűtlen kezelés vagy más bűncselekmény gyanúja.

A büntetőfeljelentés célja ebben az esetben nem az előzetes jogi minősítés, hanem annak tisztázása, hogy közpénzből finanszírozott kulturális támogatás kapcsolódhatott-e politikai célú rendezvények költségeihez. A hatósági vizsgálat tudja megállapítani, hogy a dokumentumokban szereplő közösségépítő és kulturális megnevezések mögött ténylegesen ilyen programok álltak-e, vagy ezek a jogcímek politikai kampányrendezvények finanszírozását fedhették.

Orosházi jelentőség

Az ügy helyi jelentőségét az adja, hogy az orosházi iratokban a Magyar Sámsonok Alapítvány konkrét szerződéses félként jelenik meg. Nem kizárólag országos NKA-ügyről van szó, hanem olyan közpénzfelhasználási kérdésről, amelynek orosházi helyszínei, szerződései és számlái vannak.

A Magyar Sámsonok Alapítvány orosházi terembérlései ezért nem pusztán rendezvényszervezési ügyek. A dokumentumok alapján azt kell tisztázni, hogy a kulturális támogatási célra megítélt közpénz felhasználása összhangban állt-e a támogatás céljával, vagy olyan rendezvények költségeihez is kapcsolódott, amelyek politikai kampányjellegűek voltak.

Az iratok alapján jelenleg az állapítható meg, hogy a Magyar Sámsonok Alapítvány több alkalommal fizetett orosházi terembérlésekért, ezek a bérlések kulturális vagy közösségépítő megnevezéssel szerepelnek a dokumentumokban, és legalább egy érintett rendezvény nyilvános politikai szerepléshez kapcsolódott. Ez elegendő alapot ad arra, hogy az ügyet az illetékes szervek vizsgálják.

Az Orosházi dosszié a továbbiakban az iratok alapján követi az ügyet. A feltárt dokumentumokat és összefüggéseket indokolt esetben az illetékes minisztérium, az NKA és a hatóságok felé is jelezni kell.