Az Állami Számvevőszék Orosháza 2022–2025 közötti gazdálkodását vizsgáló jelentése szerint a város pénzügyi helyzete 2022 és 2024 között romlott, majd 2025-ben a bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések hatására javulást mutatott. A dokumentum rögzíti, hogy a város pénzügyi mozgástere jelentősen beszűkült, 2024-ben működési hiány keletkezett, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok támogatása közel megduplázódott, Gyopárosfürdő részleges zárva tartása nem eredményezett érdemi költségmegtakarítást, a városi cégek feletti tulajdonosi ellenőrzés pedig nem működött teljeskörűen. A jelentés szerint 2025-ben több korrekciós intézkedés történt, ugyanakkor a tartós pénzügyi egyensúlyhoz mérhetőbb, átláthatóbb és számonkérhetőbb feladatellátásra van szükség.
Miért vizsgálta az ÁSZ Orosházát?
Az Állami Számvevőszék az önkormányzat pénzügyi helyzetét a költségvetési beszámolók és időközi adatszolgáltatások alapján vizsgálta. Az ellenőrzés egyik kiváltó oka az volt, hogy Orosháza pénzeszközeinek és állampapírban tartott eszközeinek együttes összege a 2020. év végéről a 2024. év végére 89,2 százalékkal csökkent.
A jelentés szerint ezek az eszközök 2024 végén a költségvetési kiadások mindössze 3,3 százalékát tették ki. Ez a mutató a város pénzügyi mozgásterét jelzi: azt, hogy az önkormányzat milyen mértékben tudja saját forrásból kezelni az év közbeni pénzügyi eltéréseket, váratlan kiadásokat vagy átmeneti finanszírozási problémákat.
Az ÁSZ a pénzeszközök csökkenését nem kizárólag a működési gazdálkodással magyarázta. A jelentés szerint a 2024-es visszaesés meghatározó oka a TOP és TOP Plusz pályázatokhoz kapcsolódó, fel nem használt támogatási előlegek visszafizetése volt. A pénzügyi hatás azonban a város működése szempontjából így is jelentős volt: az önkormányzat szabad mozgástere érdemben lecsökkent.
A működési egyenleg romlása
A jelentés alapján 2022-ben Orosháza működési egyensúlya még biztosított volt. A működési bevételek 428,7 millió forinttal haladták meg a működési kiadásokat.
2023-ban már 55,6 millió forintos működési hiány keletkezett. Az ÁSZ ezt elsősorban azzal magyarázta, hogy az inflációs hatások, az energiaárak és a bérköltségek növekedése miatt a működési kiadások gyorsabban emelkedtek, mint a bevételek.
2024-ben a működési hiány 385,7 millió forintra nőtt. Ebben az évben a működési kiadások tovább emelkedtek, miközben a működési bevételek csökkentek. A jelentés külön kiemeli a közhatalmi bevételek, ezen belül a helyi iparűzési adóbevétel visszaesését. Az iparűzési adóbevétel csökkenésében szerepet játszott a helyi gazdaság egyik meghatározó szereplőjének visszaesése is.
A hiány kezelése az előző évi maradvány igénybevételével, hitellel és átmeneti finanszírozási eszközökkel történt. A jelentés szerint 2024-től az önkormányzat egyre nagyobb mértékben vett igénybe folyószámlahitelt. A folyószámlahitel használata a likviditási feszültségek egyik jele: azt mutatja, hogy az önkormányzat év közben nem minden időszakban tudta saját pénzeszközeiből finanszírozni a folyamatos működést.
A bevételi oldal kitettsége
Az ÁSZ-jelentés külön foglalkozik a helyi iparűzési adó szerepével. A vizsgált időszakban a működési bevételek jelentős részét adta ez a bevételi forma, ugyanakkor a bevétel erősen koncentrált volt. A jelentés szerint a helyi iparűzési adóbevétel jelentős részét néhány nagy adózó teljesítette.
Ez a szerkezet pénzügyi kockázatot jelent egy város számára. Ha egy vagy több meghatározó adózó teljesítménye romlik, az közvetlenül megjelenik az önkormányzat bevételeiben. Orosházán a 2024–2025-ös időszakban ez a kockázat ténylegesen is megjelent.
A jelentés a központi költségvetési támogatások reálértékének csökkenését is említi. Az önkormányzat emellett rendkívüli támogatásokra is támaszkodott. Ezek a források segíthetnek a működés fenntartásában, de nem tekinthetők tartósan tervezhető bevételnek.
Gyopárosfürdő pénzügyi szerepe
Gyopárosfürdő működtetése a jelentés egyik központi eleme. Az ÁSZ szerint az önként vállalt feladatokra fordított kiadások alakulását alapvetően Gyopárosfürdő működtetése határozta meg.
A jelentés megállapítja, hogy a fürdő 2023–2024-es részleges zárva tartása nem jelentett tényleges költségmegtakarítást az önkormányzat számára. Ennek oka az volt, hogy a Városüzemeltetési Zrt. a teljes körű üzemeléshez szükséges dolgozói létszámot megtartotta, az önkormányzat pedig továbbra is finanszírozta a társaság működését.
A dokumentum szerint 2024-ben Gyopárosfürdő működtetésére az előző évhez képest 103,4 millió forinttal többet költött az önkormányzat. Ez azt mutatja, hogy a fürdő részleges működése mellett is jelentős kiadási teher maradt a város költségvetésén.
A fürdő működése ezért nem kizárólag turisztikai vagy üzemeltetési kérdés. A jelentés alapján Gyopárosfürdő finanszírozási modellje közvetlen hatással volt az önkormányzat működési kiadásaira és pénzügyi mozgásterére.
Közel megduplázódó céges támogatások
Az ÁSZ-jelentés szerint 2022 és 2024 között a működési kiadásokon belül a legnagyobb mértékű növekedés az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságoknak nyújtott támogatásoknál következett be.
A jelentés megfogalmazása szerint ezek a támogatások közel kétszeresükre nőttek. 2024-ben az önkormányzat 892,8 millió forintot fizetett ki erre a célra.
Ez a nagyságrend önmagában indokolja, hogy a városi cégek működése a város pénzügyi helyzetének egyik központi kérdése legyen. Az önkormányzati tulajdonú társaságok nem piaci szereplőként, hanem közfeladatok és önként vállalt feladatok ellátóiként működnek. Finanszírozásuk jelentős része közpénzből történik, ezért működésük közvetlenül érinti a városi költségvetést.
A jelentés alapján a városi cégek támogatása nem kezelhető elkülönült szervezeti ügyként. A támogatások összege, felhasználása, eredményessége és ellenőrzése a város pénzügyi egyensúlyának része.
Lejárt követelés a Városüzemeltetési Zrt. felé
Az ÁSZ-jelentés a Városüzemeltetési Zrt.-hez kapcsolódóan egy konkrét követelést is rögzít. A dokumentum szerint az önkormányzatnak 2025 végén 173,8 millió forint lejárt követelése volt a társaság felé.
A jelentés szerint a Városüzemeltetési Zrt. 2025 áprilisáig az önkormányzati ingatlanvagyon hasznosításában is közreműködött. Az ebből keletkezett bevételek teljeskörű beszedéséről az önkormányzat nem intézkedett.
A 173,8 millió forintos lejárt követelés különösen annak fényében érdemi tétel, hogy a vizsgált időszakban Orosháza likviditási nehézségekkel és növekvő folyószámlahitel-igénnyel szembesült. Egy önkormányzati tulajdonú társasággal szemben fennálló ilyen összegű lejárt követelés a tulajdonosi kontroll működését is érinti.
Hiányos tulajdonosi ellenőrzés
A jelentés egyik lényegi megállapítása a gazdasági társaságok feletti tulajdonosi joggyakorláshoz kapcsolódik. Az ÁSZ szerint az önkormányzat nem működtette teljeskörűen az ellenőrzési kontrollokat a tulajdonában álló gazdasági társaságok felett.
A dokumentum azt is rögzíti, hogy a vizsgált időszakban az önkormányzat egyik gazdasági társasága esetében sem élt teljeskörűen azokkal a tulajdonosi lehetőségekkel, amelyek alapján ellenőrizhette volna az önkormányzati források eredményes és hatékony felhasználását.
A jelentés szerint nem voltak meghatározva azok az indikátorok sem, amelyek alapján mérni lehetett volna a feladatellátás eredményességét, hatékonyságát és gazdaságosságát.
A megállapítás gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a támogatási összegek önmagukban nem mutatják meg a feladatellátás minőségét és költséghatékonyságát. Ehhez előzetesen meghatározott elvárásokra, mérőszámokra, rendszeres beszámolásra és tulajdonosi ellenőrzésre van szükség.
A 2025-ös korrekció
Az ÁSZ-jelentés szerint 2025-ben több területre kiterjedő, pénzügyi egyensúlyt javító intézkedések történtek. A dokumentum ezeket eredményesnek minősíti, mivel a város pénzügyi helyzete 2025-ben javulást mutatott.
A működési kiadások 2024-hez képest 476 millió forinttal csökkentek. A jelentés szerint a megtakarítás jelentős része Gyopárosfürdő üzemeltetéséhez kapcsolódott. A 2025-ös évben a működési bevételek ismét meghaladták a működési kiadásokat, bár a többlet jóval kisebb volt, mint 2022-ben.
Az ÁSZ ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egyes intézkedések csak átmeneti hatásúak. Az ingatlanértékesítés és a beruházások elhalasztása nem jelent tartós szerkezeti megoldást. A társaságoknak nyújtott támogatások csökkentése szükséges lépés volt, de önmagában nem biztosítja a hatékonyabb feladatellátást.
A jelentés ebből következően további intézkedéseket tart szükségesnek a gazdasági társaságok működésének mérhetőbbé és ellenőrizhetőbbé tételére.
Felügyelőbizottságok és céges rálátás
Az ÁSZ megállapításai alapján a városi cégek feletti tulajdonosi rálátás nem formai kérdés. A felügyelőbizottságok, a rendszeres beszámolók, az előre meghatározott teljesítménymutatók és az ellenőrzési folyamatok azt szolgálják, hogy az önkormányzat követni tudja a közpénzből finanszírozott társaságok működését.
Egy önkormányzati cég esetében a tulajdonosi ellenőrzésnek ki kell terjednie a támogatások felhasználására, a szerződésekre, a kintlévőségekre, a teljesítési adatokra, a határidőkre és a vezetői felelősségi pontokra.
A helyi politikai vita egyik aktuális pontja, hogy a városi cégek racionalizálása és az új felügyelőbizottsági tagok kinevezése milyen támogatást kap a képviselő-testületben. Az ÁSZ-jelentés megállapításai alapján a céges rálátás erősítése nem önálló személyi kérdésként, hanem a város pénzügyi kontrollrendszerének részeként értelmezhető.
Mit mutat a jelentés összképe?
Az ÁSZ-jelentés alapján Orosháza pénzügyi helyzete több tényező együttes hatására romlott 2022 és 2024 között. A bevételi oldalon jelentkezett az iparűzési adó kitettsége, a központi támogatások reálértékének csökkenése és a rendkívüli forrásokra való támaszkodás. A kiadási oldalon meghatározó szerepe volt az inflációs hatásoknak, az energia- és bérköltségek növekedésének, Gyopárosfürdő működtetésének és a városi cégek támogatásának.
A jelentés azt is rögzíti, hogy 2025-ben pénzügyi javulás indult el, de a tartós egyensúlyhoz nem elegendőek az egyszeri vagy átmeneti intézkedések. A gazdasági társaságok működésénél mérhető elvárásokra, teljesítménymutatókra, erősebb tulajdonosi ellenőrzésre és követhetőbb pénzmozgásokra van szükség.
A dokumentum alapján a következő időszak egyik fő kérdése az lesz, hogy Orosháza képes-e a 2025-ben megkezdett korrekciót intézményes rendrakássá alakítani. Ez a városi cégek működésén, Gyopárosfürdő fenntarthatóbb modelljén, a felügyelőbizottsági rálátáson és a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségén mérhető majd le.
Ez után az ÁSZ-jelentés után a város pénzügyeiről kijelenthető: a jelenlegi városvezetés által hangoztatott „örökölt pénzügyi helyzet” nem politikai szlogen, hanem olyan állítás, amelynek lényegei elemeit az ÁSZ megállapításai is alátámasztanak. A dokumentum konkrét számokat, folyamatokat és hiányosságokat rögzít: beszűkülő pénzügyi mozgástérről, növekvő működési hiányról, megugró céges támogatásokról, laza tulajdonosi kontrollról és olyan költségekről, amelyek a város költségvetését évek óta terhelik. A következő időszak kérdése már nem az, hogy voltak-e problémák (voltak), vannak-e felelősök (jó lenne, ha lennének), hanem az, hogy a feltárt hiányosságok után sikerül-e tartósan átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és fenntarthatóbbá tenni a jövőben a város működését.
