A napokban orosházi képviselő-testületi ülésen történt események hirtelen az országos figyelem középpontjába emelték a helyi politizálás és a jogi szigor összecsapását. Raffai János polgármester felállt a levezető elnöki székből és elhagyta a termet, miután a Fidesz-frakció – egy független és egy Mi Hazánkos képviselő támogatásával – megszavazott volna egy több mint 5,5 milliós önkormányzati követeléselengedést egy korábbi szolgálati lakást használó orvos javára.
A polgármester azzal indokolta döntését, hogy a jegyző törvényességi jelzése után nem kíván asszisztálni egy jogsértő határozathoz, ami szerinte akár a bűnpártolás vagy a hivatali visszaélés határát is súrolhatná.
De miről is van szó valójában, mit tartalmaz a fideszes képviselői beadvány, és miért sérti az a város saját vagyonrendeletét?
A történet háttere: szóbeli ígéretek vs. kemény jogszabályok
Az érintett orvos 2017-ben kapta meg a szolgálati lakást egészségügyi munkavégzéséhez. A jogviszonya azonban 2021 októberében megszűnt. Bár a korábbi polgármester szóbeli biztatására a lakásban maradt, a jogszabályok szerint a jogviszony megszűnése utáni ott-tartózkodás jogcím nélküli lakáshasználatnak minősül.
A felhalmozott, több mint 5,5 millió forintos használati díj és a lakás kiürítése miatt a város bírósági pert indított (5.P.20.269/2026. ügyszámon). A Fidesz-frakció ezt a pert szerette volna lezárni, és a teljes követelést elengedni – azzal az érveléssel, hogy „emberi gesztust” kell gyakorolni az orvos felé, aki a kórházi jelzések szerint visszatérne a helyi betegellátásba.
A Fidesz-beadvány és a helyi vagyonrendelet ütközése
Lövei Ferenc Mihály és 5 képviselőtársa előterjesztése formai jogalapként Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2006. (IX. 15.) önkormányzati vagyonrendeletének 38. § (2) bekezdés c) pontját jelölte meg, amely peren kívüli egyezség keretében teszi lehetővé a követelésről való lemondást.
A beadvány és a hatályos orosházi vagyonrendelet tüzetes elemzése alapján azonban a javaslat több ponton is súlyosan sérti a vagyongazdálkodási szabályokat:
1. Hiányoznak a törvényes és rendeleti feltételek
A vagyonrendelet és az államháztartási törvény (Áht. 97. §) alapján követelésről lemondani nem politikai méltányosságból, hanem szigorúan meghatározott esetekben lehet.
- A fideszes beadvány maga is elismeri, hogy „a javaslat nem állapítja meg, hogy valamennyi követelés jogellenes vagy behajthatatlan”, és azt sem állítja, hogy az adós szociálisan rászoruló vagy megélhetési veszélyben lenne.
- A jogi buktató: Ha egy több milliós követelés igazoltan nem behajthatatlan, annak ingyenes elengedése a törvény szerint jogalap nélküli vagyonajándékozásnak minősül, ami felveti a hűtlen kezelés gyanúját.
2. Ellenszolgáltatás nélküli lemondás az ingatlanról (Lakáskiürítés)
A bírósági per elsődleges tárgya nemcsak a pénzkövetelés, hanem az ingatlan kiürítése és birtokba adása. A beadvány a kereset teljes megszüntetését kérte, ami azt jelentené, hogy az önkormányzat ellenérték nélkül lemond a tulajdonjogából eredő birtoklási igényéről egy jogcím nélküli használó javára. A vagyonrendelet ilyen ingyenes átengedést nem tesz lehetővé.
3. Blanketta-döntés kierőszakolása
A beadvány saját szövege elismeri, hogy a határozat még nem tartalmazza a pontos, lezárt elengedendő összegeket és zárónapokat, mégis szavazásra bocsátották volna azt, a Hivatalra bízva a számszaki tartalom utólagos kitöltését. A vagyongazdálkodási szabályok szerint azonban a testület kizárólag pontosan számszerűsített, a könyvviteli nyilvántartással egyező összegekről hozhat döntést.
A tisztségviselők felelőssége és a törvényes út
Ha a képviselő-testület vagy a polgármester tudatosan olyan döntést hoz, amely vagyoni hátrányt okoz a városnak, az megvalósíthatja a hűtlen kezelés vagy a hivatali visszaélés bűncselekményét. A jegyzőnek törvényi kötelessége volt jelezni a jogsértést, a polgármester pedig az ülés félbeszakításával (az elnöki szék elhagyásával) védte a város vagyonát és saját büntetőjogi felelősségét.
Mi lett volna a törvényes megoldás?
Az orvoshiány égető probléma, és az önkormányzat tavaly is 24 millió forinttal támogatta a helyi kórházat. A szabályok szerint azonban visszamenőleg egy illegális állapotot nem lehet legalizálni, de előre mutatóan lehet törvényes támogatást adni:
- A múlt lezárása: A perben egyezséget kötni a felhalmozott 5,5 milliós tartozás részletfizetésére vagy törvényes rendezésére.
- Jövőbeli támogatás: A város lakásrendelete alapján, átlátható feltételekkel biztosítani az orvosnak hivatalos letelepedési vagy lakhatási támogatást a praxisa újraindításához.
Mi lehet a folytatás?
A polgármester az ülés elhagyásával gyakorlatilag egy azonnali rendkívüli „vétót” alkalmazott: levezető elnök hiányában a testület nem tudott határozatot hozni.
Ha a következő ülésen a testület mégis megszavazná a követelés elengedését, a polgármesternek jogában áll a döntés végrehajtását felfüggeszteni és újratárgyalást elrendelni. Ha a testület ezután is kitart a döntés mellett, az ügy a Békés Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyelete és végül a bíróság elé kerül, amely megsemmisítheti a törvénysértő határozatot.
Jogi hivatkozások
- Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2006. (IX. 15.) önkormányzati rendelete a vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól:
https://njt.hu/njt-search/local-legislation
- 2011. évi CLXXXIX. törvény a Magyarország helyi önkormányzatairól (MÖTV.):
https://njt.hu/jogszabaly/2011-189-00-00
- 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról:
https://njt.hu/jogszabaly/2011-196-00-00
- 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.):
https://njt.hu/jogszabaly/2011-195-00-00
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk. - Hűtlen kezelés és Hivatali visszaélés):
