A Tisza-kormány októberi döntésével 316 önkormányzat jutott összesen több mint hárommilliárd forinthoz. Békés megye települései összesen 150 millió forint rendkívüli önkormányzati támogatást kaptak. A székhelytelepülések közül három kimaradt a kedvezményezettek közül, egyedül Gyula jutott némi állami segítséghez. Különösen feltűnő Kardos helyzete: a község az egy főre jutó rendkívüli önkormányzati támogatás alapján országosan a top háromban szerepel. Megvizsgáltuk a döntési listát, a támogatásokat és az elosztási rendszer működését.
A döntést a Kármán András pénzügyminiszter és Lőrincz Viktória helyi önkormányzatokért felelős miniszter hozta meg a Magyar Államkincstár által lefolytatott eljárás alapján. Az önkormányzatok rendkívüli támogatása (REKI) olyan pályázati támogatás, amelyet a működési nehézségekkel küzdő, illetve rendkívüli kiadásokkal szembesülő települési önkormányzatok igényelhetnek. A támogatási kérelmeket a Magyar Államkincstár vizsgálja meg, majd a rendelkezésre álló keret és a jogszabályi feltételek alapján javaslatot tesz a támogatás összegére.
Egy 2023-ban megjelent, „A települési önkormányzatok rendkívüli támogatásának politikai gazdaságtana” című tanulmány szerint ugyanakkor a formális szempontok mellett politikai megfontolások is befolyásolhatják, hogy mely önkormányzatok részesülnek támogatásban és milyen összegben. A tanulmány megállapításai alapján a döntésekben szerepet játszhat az önkormányzat politikai kötődése, illetve a kormányzattal való kapcsolata is, ezért a támogatási rendszer pártatlanságával kapcsolatban kérdések merülhetnek fel.
Úgy tűnik, ezzel a gyakorlattal egyelőre az új kormány sem szakított. A döntési lista szerint a 2026. október 13-án meghirdetett rendkívüli önkormányzati támogatás III. ütemében országosan 316 település összesen 3 025 480 805 forint támogatásban részesült. Békés megyében 17 önkormányzat szerepel a támogatottak között, összesen 150 003 484 forinttal.
Ezek az összegek közvetlenül meghatározzák, hogy az érintett önkormányzatok mennyi extra forrást tudnak fordítani intézményeik működtetésére, a település fenntartására és a mindennapi feladatok ellátására. Ezért nem pusztán technikai pénzügyi döntésről van szó: közérdekű kérdés, hogy melyik település mekkora rendkívüli támogatást kap, és milyen indok alapján. Ugyanakkor közvetett módon azt is megmutatja, hogy az adott térség országgyűlési képviselője mekkora lobbierővel rendelkezik az országos döntéshozatalban.
Békés 4. a harmadik
A választókerületek támogatásait a teljes állandó lakosságukkal osztottuk el. A számításban csak az október 13-i támogatási listán szereplő települések lakói vannak benne.
Dr. Gurzó Mária körzete a támogatás teljes összege és az egy lakosra jutó érték alapján is harmadik. A fejenkénti támogatás 28,1 százalékkal alacsonyabb a békési körzeténél, 24,4 százalékkal a békéscsabaiénál, és 9,7 százalékkal marad el a megyei átlagtól.
A körzeti átlagok mögött azonban nagy különbségek vannak. Gombár Dávid választókerületének támogatásából 45,85 millió forint Kardosra jutott: egyetlen település kapta a körzeti összeg 97,5 százalékát. A fennmaradó 1,17 millió forint Örménykút támogatása.
Hét támogatott település, 34,88 millió forint
Az orosházi választókerület 27 településéből hét szerepel az októberi kedvezményezettek között. A legnagyobb összeget Tótkomlósnak ítélték meg, lakosságarányosan viszont Magyardombegyház kapta a legtöbbet.
A legnagyobb támogatás tehát nem feltétlenül jelenti a legmagasabb fejenkénti összeget. Tótkomlós 8,82 millió forintja lakosonként 1 606 forint, míg Magyardombegyház 1,87 millió forintja fejenként 8 308 forintnak felel meg.
Ezek összehasonlító mutatók: a támogatást nem a lakosok között osztják szét. Egy kisebb település egyetlen nagyobb kötelezettsége is magas fejenkénti értéket eredményezhet.
A többi békési körzet támogatásai
Az októberi támogatási listán nem szereplő békési települések: Almáskamarás, Battonya, Békéssámson, Csanádapáca, Dombegyház, Dombiratos, Kardoskút, Kaszaper, Kisdombegyház, Magyarbánhegyes, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Végegyháza.
A négy békési választókerületi székhely közül egyedül Gyula szerepel a támogatottak között, 12,89 millió forinttal. Orosháza mellett Békéscsaba és Békés sem található meg a listán.
Az összevetésből látszik, hogy a támogatások nem egyenletesen oszlanak el a körzetek települései között. A legmagasabb összegű körzetben mindössze két kedvezményezett található, míg Dr. Gurzó Mária körzetében hét. A támogatott települések száma és az összeg nagysága ezért külön szempont.
Kardos: nemcsak Békésben, országosan is kiugró támogatás
Az 523 lakosú Békés megyei település támogatása lakosonként számolva jelentősen meghaladja több más térségi kedvezményezettét. A község Békés 2. választókerülethez tartozik, polgármestere Brlás János, aki a 2024-es önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP jelöltjeként nyert mandátumot. Országgyűlési képviselője Gombár Dávid. Külön település a Gurzó Mária körzetében található Kardoskúttól.
A Kardosnak megítélt 45 847 510 forint fejenként 87 663 forintos támogatást jelent. Ez több összevetésben is kiemelkedő:
- Kardos kapta a teljes Békés megyei támogatás 30,6 százalékát.
- Támogatása 10 969 902 forinttal több, mint Dr. Gurzó Mária teljes körzetének összege.
- Fejenkénti támogatása közel 5,5-szerese a megyei második Körösújfalu 16 019 Ft/fős értékének.
- A teljes országos döntési lista 316 támogatott települése között harmadik az egy főre jutó támogatás alapján.
Az országos kedvezményezettek támogatását az összesített lakosságukkal elosztva 3 605 forint jut egy főre. Kardos értéke ennek 24,3-szerese. Ez a támogatott települések együttes mutatója, nem az ország teljes lakosságára számított átlag.
Kardos februárban elfogadott költségvetése 463,39 millió forintos bevételi és ugyanekkora kiadási főösszeget rögzített. Az egyensúlyt előző évi maradvány bevonásával tervezte biztosítani.
A fő megállapítások:
- A működési bevételek és kiadások egyenlege 47 345 984 forint hiány.
- A felhalmozási bevételek és kiadások egyenlege 113 730 943 forint hiány.
- A teljes hiány finanszírozás előtt 161 076 927 forint.
- A bevonni tervezett előző évi maradvány 161 988 907 forint, amely fedezi a hiányt és a 911 980 forintos finanszírozási kiadást.
Az októberi REKI a februárban tervezett működési hiány 96,8 százalékával egyenértékű. Mindössze 1 498 474 forinttal kisebb annál. Ez a támogatás súlyát mutatja, de nem bizonyítja, hogy pontosan e hiány fedezésére ítélték meg. A tervezett működési hiány ezért önmagában nem azonos lejárt számlatartozásokkal vagy azonnali fizetésképtelenséggel.
A dokumentumok alapján ugyan nem állítható, hogy fedezetlen fejlesztések sodorták csődbe a települést, és a REKI mentette meg. De tény: Kardos jelentős fejlesztési programot és maradványfelhasználást tervezett, majd a tervezett működési hiányhoz közeli összegű rendkívüli támogatásról született döntés.
Lobbierő és érdekérvényesítés
A rendkívüli támogatásoknak politikai jelentőségük is van. A választókerület országgyűlési képviselőjétől joggal várható el, hogy ismerje a települések pénzügyi problémáit, közvetítse azokat a döntéshozók felé, és beszámoljon arról, mit tett a megoldásukért.
A REKI-eredmények ezért a képviselői lobbi és érdekérvényesítés értékeléséhez is adhatnak támpontot. Önmagukban ugyan nem mérik meg a képviselő lobbierejét, de közvetett módon mégis fontos mércéje egy országgyűlési képviselő munkájának.
Dr. Gurzó Mária esetében tehát indokolt közérdekű kérdés, hogy milyen szerepet vállalt a körzet önkormányzatainak támogatási ügyeiben, milyen igényeket közvetített, és milyen választ kapott ezekre. Különösen fontos tisztázni Orosháza ügyét: mi történt a városvezetés által benyújtott több, mint 300 milliós támogatási kérelemmel?
Az orosházi támogatási igény hátteréről rendelkezésünkre áll egy 2026. szeptember 3-án kelt, Raffai János polgármester és dr. Tatár Zoltán jegyző által aláírt levél. A dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternek címzett iratban pontosan 313 341 108 forint vissza nem térítendő rendkívüli támogatáshoz kértek segítséget.
A támogatási igény legnagyobb tételeként a levél a fideszes városvezetéstől megörökölt közel 178 millió forintos pályázati visszafizetési terhet nevezett meg. Az irat szerint a kerékpárforgalmi hálózat fejlesztésének I. üteménél 114 153 687 forint, II. üteménél 59 447 913 forint visszafizetési kötelezettség keletkezett, miután a szabálytalansági eljárások szabálytalanság megállapításával zárultak. A II. ütemhez további 3,7 millió forint kamatot is feltüntettek.
A dokumentum emellett 29 694 707 forint közüzemi számlatartozásról és a gyermekétkeztetést biztosító Prizma-Junior Zrt. felé fennálló 47 767 359 forintos tartozásról számolt be. Ezek már közvetlenül a mindennapi városi működéshez kapcsolódó tételek: közvilágítás, áram- és vízellátás, valamint a gyerekek étkeztetése áll mögöttük.
A helyiek számára az átlátható magyarázat a lényeg
Az orosházi emberek szempontjából az a kérdés, hogyan tarthatók fenn a városi szolgáltatások, és milyen rendkívüli segítség érhető el hozzájuk. Az októberi lista szerint Orosháza – pályázata ellenére - nem szerepel a kedvezményezettek között, miközben Kardos lakosságarányosan országos dobogós támogatást kapott.
A döntésekben nyilván szerepet játszik a települések pénzügyi helyzete és kötelező feladatainak finanszírozhatósága. Abszurd módon tehát pont az mutathatja meg egy városvezetés működésének elismerését és hatékonyságát, ha a nehézségek ellenére nem kerül fel a REKI-listára.
A nyilvánosságra kerülő kedvezményezetti listák azonban nem tartalmazzák az egyes támogatási kérelmek teljes értékelését, így a nyilvánosság számára nem feltétlenül követhető, hogy az egyik önkormányzat miért kapott több tízmillió forintot, míg egy másik nem kapott egy fillért sem az adott döntési ütemben.
Az állami önkormányzati támogatások politikai összefüggéseit korábban tudományos kutatások is vizsgálták. Ez ugyan nem bizonyítja, hogy a mostani döntés politikai alapon született. Arra viszont rámutat, miért indokolt az állami támogatások elosztását rendszeresen, összehasonlítható adatok alapján ellenőrizni.
A központi támogatások elosztása közérdekű ügy. A települések és a térség képviselőinek feladata, hogy érthetővé tegyék: ki milyen segítséget kért, mit kapott, és ez hogyan segíti a helyi emberek mindennapjait.
Források és számítási módszer
A népességi alap a személyiadat- és lakcímnyilvántartás 2026. január 1-jei állandó lakossága. A számítás minden településnél ugyanazt az adatfajtát és időpontot használja. Az állandó lakosság eltérhet a KSH lakónépességétől és a választópolgárok számától.
A választókerületi besorolás forrásai a 2026-os településlisták: Békés 1., Békés 2., Békés 3., Békés 4..
Defacto: Két ábra arról, hogyan jutalmazza a fideszes településeket a kormány
2024. február 22. – Vasvári Tamás és Longauer Dóra: a kutatók a 2020-as állami támogatásokat vetették össze a 2019-es önkormányzati választási eredményekkel, más települési jellemzők figyelembevételével. A politikai előnyben részesítés mintázatát elsősorban a 3000 fő feletti településeken, a kormány egyedi döntéseinél mutatták ki.
A magyar önkormányzati rendszer megújulásának irányai
2021 – Finta István, Hoffman István, Pálné Kovács Ilona, Péteri Gábor: a tudományos tanulmány az önkormányzati finanszírozás szerkezeti problémáit és a centralizációt tárgyalja. A REKI-ről szóló elemzésben azt segít megmagyarázni, hogy miért válhatnak a települések egyre inkább kiszolgáltatottá az eseti központi forrásoknak.
Önkormányzati reformot, de hogyan?
Népszava, 2026. július 8. – Kalamár Kálmán: az írás az önkormányzati rendszer átalakításának szükségességét elemzi. Az októberi döntést nem vizsgálja, de aktuális szakpolitikai hátteret ad a helyi autonómia és a finanszírozási szabályok vitájához.
